A végrehajtási eljárást rendszerint megelőzi valamely másik eljárásvagyközjegyző által hitelesített, azonnal végrehajtható okiratba foglalt nyilatkozat (pl. tartozáselismerés). Ezen korábbi eljárás eredményeként születik meg a követelés fennállását igazoló, a végrehajtás alapjául szolgáló okirat. A végrehajtás alapjául szolgáló okirat nyomán kerül kiállításra a végrehajtást elrendelő végrehajtható okirat (például végrehajtási lap, végrehajtási záradék).


1. A végrehajtás általános feltételei
A végrehajtás általános feltételeiről alapvetően a  bírósági végrehajtásról szóló törvény (a továbbiakban: Vht.) 13. §-a rendelkezik. Kizárólag három feltétel együttes teljesülése esetén van lehetőség arra, hogy a bíróság illetve a közjegyző a végrehajtási eljárást elrendelje, majd pedig a végrehajtó a foganatosítást megkezdhesse.

a) A végrehajtandó határozatnak kötelezést (marasztalást) kell tartalmazniavalamelyik féllel szemben. A jogalakító (például házasság felbontása), valamint a kizárólag megállapítást tartalmazó (például tulajdonjog megállapítása) határozatok nem szolgálhatnak végrehajtás alapjául. A bírói gyakorlat rámutatott, hogy közigazgatási határozatot hatályon kívül helyező, és a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelező ítélet bírósági végrehajtásának, evégett végrehajtási lap kiállításának nincs helye (EBH 1999. 107.; Kúria Pfv.I.21.611/1998. sz.; megjelent: a Kúria határozatainak hivatalos gyűjteménye 1999/2.).


b) A végrehajtandó határozatnak jogerősnek vagy előzetesen végrehajthatónakkell lennie. Az a határozat, amelyik fellebbezéssel nem támadható meg, a kihirdetéssel emelkedik jogerőre. A fellebbezési jogról történő előzetes lemondás esetében a határozat a közlésével emelkedik jogerőre. Amennyiben a határozat ellen fellebbezésnek van helye, de a felek nem éltek ellene fellebbezéssel, akkor a határozat a fellebbezési határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős. Az a körülmény, hogy a fellebbezést elkésetten benyújtó fél igazolással élt, önmagában nem érinti a jogerős határozat végrehajthatóságát, mert az igazolási kérelemnek nincs halasztó hatálya (BH 2000. 548.; Kúria Pf.I. 25.673/1999.). Ha a fellebbezésről a felek utólag mondtak le, a határozat akkor emelkedik jogerőre, amikor a lemondást a bíróságnál bejelentették. Amennyiben a határozat ellen valamelyik fél fellebbezéssel élt, akkor a határozat a másodfokú eljárás végén emelkedik jogerőre. A bíróság a határozat jogerőre emelkedéséről értesíti a feleket.

Vannak olyan határozatok, amelyeket fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatónak kell nyilvánítani (Pp. 231. §). Ezek
- a tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztaló ítélet;
- a birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítélet;
- az alperes által elismert követelésben marasztaló ítélet;
- a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményeket ilyen okirattal bizonyították;
- a nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha a felperesnek a végrehajtás elhalasztásából aránytalanul súlyos, vagy nehezen megállapítható kára származnék és a felperes megfelelő biztosítékot nyújt.

Megjegyzendő, hogy a bíróság, illetve a közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. Az EU Bagatell-R. szerinti eljárásban hozott ítélet alapján szintén végrehajtható okiratot lehet kiállítani akkor is, ha az ítéletet megfellebbezték. Nem lehet viszont végrehajtható okiratot kiállítani a jogerős fizetési meghagyás alapján, ha a jogerősítési záradék akként került kiállításra, hogy a követelés tárgyában nincs helye végrehajtásnak [Pp. 319. § (6) bek.].

c) A végrehajthatóság további feltétele a teljesítési határidő letelte

A fenti követelmények a bírósági határozatok mellett a bíróság, illetve a közjegyző által jóváhagyott egyezségekre, valamint az okiraton alapuló követelésekre is megfelelően irányadóak.

Érdemes megemlíteni, hogy a végrehajthatóság utóbb meg is szűnhet. Erre példa a végrehajtási jog elévülése. A Vht. szerint a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. A bíróság a végrehajtási jog elévülését általában csak kérelemre veszi figyelembe, hivatalból csak akkor, ha a követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni. Utóbbira példa a tartásdíj, életjáradék, baleseti járadék igény, vagy a munkaviszonnyal kapcsolatos követelések elévülése.

tartási követelés általában 6 hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesíthető. Ezen szabály a tartásdíj követelések végrehajtására is irányadó, ezért amennyiben olyan végrehajtás elrendelése iránti kérelem érkezik a bírósághoz, amely lejárt és 6 hónapnál régebbi tartásdíj részletekre vonatkozik, akkor a végrehajtás ezen összegekre csak akkor rendelhető el, ha a végrehajtást kérő valószínűsíti azt, hogy a tartásdíj hátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy pedig annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el. Fontos kiemelni, hogy a bírósági gyakorlat azt a tényt, hogy az adós önként nem fizet, nem tekinti önmagában rosszhiszemű magatartásnak, tehát egyértelműen a tartásdíj jogosultjának a hibája az, ha a 6 hónapos határidő eltelte után indít végrehajtási eljárást, ez a mulasztása a kötelezett terhére nem szolgálhat (kivéve természetesen, ha az érvényesítést a jogosult alapos okból mulasztotta el). Amennyiben a bíróság mégis elrendeli a végrehajtást a 6 hónapnál régebbi tartásdíj részletek behajtása iránt, akkor az adós a végrehajtás korlátozása, vagy megszüntetése iránt pert indíthat.

bírósági végrehajtó eljárásán kívüli végrehajtási módozatokról itt olvashatrészletesebben.

2. A végrehajtási kérelem
A bíróság, illetve a közjegyző a végrehajtható okiratot kizárólag a végrehajtást kérő kérelmére állíthatja ki. Előfordulhat, hogy a végrehajtást kérő személyében még a végrehajtási eljárás elrendelése előtt változás következik be, ekkor a Vht. 39. § (1) bekezdése értelmében a végrehajtható okirat kiállítására jogosult bíróság (közjegyző) határoz a jogutódlásról végzéssel. Ennek érdekében határozott kérelmet kell előterjeszteni a jogutódlás megállapítására, hiszen amennyiben nem egyezik meg a végrehajtandó határozatban feltüntetett jogosult és a végrehajtást kérő személye, akkor a végrehajtási lap kiállítása megtagadásának van helye, illetve ha végzést kellene hozni a végrehajtás elrendeléséről, akkor e kérelemnek a tárgyában a bíróság elutasító határozatot fog hozni.

A Vht. 11. §-ának (2) bekezdése meghatározza, hogy milyen adatokat kell a végrehajtást kérőnek közölni a végrehajtási kérelem előterjesztésekor. Ezek azért fontosak, mert maga a végrehajtandó határozat általában nem tartalmaz kellően részletes adatokat az adós személyére nézve, viszont a végrehajtónak pontos ismeretekkel kell rendelkeznie a tekintetben, hogy milyen személlyel szemben, illetőleg milyen vagyontárgyakból hajtsa végre a követelést. Ennek érdekében az adós nevét és cégnevét, valamint az azonosításához szükségesadatokat mindenképp be kell jelenteni. Természetes személyek esetén meg kell jelölni az adós születési idejét vagy az anyja nevét, ha pedig jogi személyről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságról van szó, akkor az adós cégjegyzékszámát is.

Az ügy körülményeitől függően kell megjelölni az adós lakóhelyétmunkahelyétszékhelyéttelephelyét és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyainak helyét. Fontos kiemelni, hogy az utóbbi adatokat nem kell teljes körűen bejelenteni, hanem ezek közül legalább egyet kell közölni, szintén azért, hogy az adós megfelelően azonosítható legyen, illetőleg amennyiben ismert a munkahelye, vagy a végrehajtás alá vonható vagyontárgyainak helye, akkor a végrehajtás jelentősen leegyszerűsödik és gyorsabbá is válik, hiszen a végrehajtónak nem kell majd intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy felkutassa ezeket. Végül, amennyiben a végrehajtást kérő ingatlan végrehajtást kér – természetesen amennyiben ennek a feltételei fennállnak –, akkor az általa ismert ingatlan-nyilvántartási adatokat is közölnie kell.

A végrehajtási kérelmet mindig a bíróság (közjegyző) által használt végrehajthatóokiratnyomtatványon kell előterjeszteni. Ebben – az adósra vonatkozó adatokon kívül – meg kell adni a végrehajtást kérő azonosító adatait is. A végrehajtási nyomtatványon fel kell tüntetni a határozatot hozó, illetőleg egyezség esetén az egyezséget jóváhagyó bíróság vagy hatóság nevét, illetőleg a határozat számát, okiratok esetén a kiállító megnevezését és ügyszámát. A nyomtatvány egyik leglényegesebb pontja a határozat, illetőleg az egyezség, vagy okirat végrehajtandó részének pontos megjelölése, pénzkövetelés esetén annak a jogcímével együtt. Szintén fontos a teljesítési határidő utolsó napjának feltüntetése.

A PK 226. számú állásfoglalás szerint a késedelmi kamat a hitelezőt a Ptk. szerint akkor is megilleti, ha a bíróság határozata az adóst annak fizetésére kifejezetten nem kötelezi. A bíróság határozatában meghatározott teljesítési határidő lejártától esedékes késedelmi kamatot tehát – a hitelező kérelmére – akkor is fel kell tüntetni a végrehajtási nyomtatványon, ha az ítélet erről nem rendelkezik.

Meg kell határozni azt, hogy a határozat mikor emelkedett jogerőre, és ha a jogerő vélelmezett kézbesítés következménye a Pp. 99. §-ának megfelelően, akkor az arra vonatkozó adatokat is fel kell a nyomtatványon tüntetni. Amennyiben a határozat előzetesen végrehajtható, arra szintén utalni kell. Minden nyomtatványon van rovat a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos illeték és egyéb költségek kitöltésére, amelyet a végrehajtást kérő tölt ki, de a bíróság illetve a közjegyző hagy jóvá.

Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyekben lehetőség van arra is, hogy a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet a végrehajtást kérő az eljárásra illetékes végrehajtónál terjessze elő. A végrehajtóval közölni kell azokat a minimális adatokat, amelyek a végrehajtás elrendeléséhez szükségesek továbbá ingatlan-végrehajtás kérése esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat. Ekkor a nyomtatványt a végrehajtó tölti ki és továbbítja a végrehajtás elrendelésére jogosult bírósághoz is.

3. A végrehajtó eljárása
A végrehajtónak 15 napja van (onnantól kezdve, hogy minden szükséges adatot megkapott a végrehajtást kérőtől) a végrehajtási kérelem elkészítésére és a bíróság felé történő továbbítására. Amennyiben a végrehajtó azt állapítja meg, hogy álláspontja szerint nincsen helye a végrehajtás elrendelésének, akkor a megfelelő határidőn belül erről tájékoztatnia kell a végrehajtási kérelmet előterjesztő személyt. A végrehajtónak arra is ügyelnie kell, hogy a kérelmet a megfelelő példányszámban terjessze elő a bíróság felé.

4. Munkadíj, egyéb költségek

4.1. Munkadíj

A végrehajtási eljárás megindításának munkadíja irodánknál nettó 15.000,- Ft - 30.000,- Ft között mozoghat, attól függően, hogy mekkora terjedelmű iratokat szükséges átnéznünk, illetve mennyire bonyolult az ügy tényállása. Egyes - ritka - esetekben a díj magasabb is lehet.

Igény szerint ÁFA mentes számlát is ki tudunk állítani.

4.2. Illeték, vagy közjegyzői díj

Illeték

A végrehajtási eljárásban az illeték mértéke ha az eljárás bíróság előtt zajlik, az illetékalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 ezer forint, ha a végrehajtás foganatosítása a törvényszéki végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 750 ezer forint [Illetéktörvény 42. § (1) bek. e) pont]. Ha ugyanazon határozat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kérik, a fentiek szerinti illetéket csak az egyik adós vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után kell megfizetni, a további, egyetemlegesen kötelezett adós, adósok vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után adósonként 5000 forint illetéket kell megfizetni. Az így megfizetett összes illetéket az egyetemlegesen kötelezett adósokon egyenlő arányban kell behajtani.


Közjegyzői díj
Amennyiben a végrehajtás elrendelése közjegyzői hatáskörbe tartozik, végrehajtási kérelem elbírálásáért közjegyzői díjat kell fizetni. Ennek mértéke általában az ügyérték (fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése esetén a díjalap) 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 ezer forint, biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték (díjalap) 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30 ezer forint; ha viszont az ügyérték nem állapítható meg, akkor egységesen 5000 forint.

4.3. A végrehajtó díjazása
A végrehajtót tevékenységéért díjazás és költségtérítés illeti meg. Az önálló és a törvényszéki végrehajtó díjazása alapvetően eltérő.

4.3.1. Az önálló bírósági végrehajtó díjazására vonatkozó főbb szabályokat a Vht. 254. §-a és a Vdr. tartalmazza. Az önálló bírósági végrehajtót a hatáskörébe tartozó végrehajtás foganatosításáért munkadíj és költségtérítés, az adós teljesítése esetén ezenfelül behajtási jutalék illeti meg. A munkadíjat és a költségtérítést a végrehajtást kérő előlegezi; ezeket az összegeket és a behajtási jutalékot az adós viseli.

A munkadíj a végrehajtási ügyértékhez vagy az eljárásra fordított időhöz, továbbá az elvégzett eljárási cselekményekhez igazodik. Az önálló bírósági végrehajtó költségtérítés körében készkiadásait (például szállásköltség, utazási költség, szállítási, fuvarozási költség), valamint költségátalányt (ez a munkadíj 50%-ának megfelelő összeg) számíthat fel. A behajtási jutalék a végrehajtási eljárás eredményessége vagy részbeni eredményessége esetén az önálló bírósági végrehajtónak járó juttatás. A jutalék a végrehajtónak attól függetlenül jár, hogy a teljesítés a végrehajtóhoz vagy a végrehajtást kérőhöz, pénzben vagy természetben történt.

Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyekben végrehajtás költségei között külön tételként szerepel az általános költségátalány. Az így befolyt összeg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát illeti meg, amely azt feladatai ellátására fordítja. Az általános költségátalány összege ügyenként 1000 forint, 500 ezer forint feletti végrehajtási ügyérték esetén viszont az ügyérték 1%-a. Az általános költségátalányt az adós (kötelezett) viseli, a végrehajtó azt tőle az egyéb végrehajtási költségekkel együtt hajtja be, majd fizeti meg a kamarának.

4.3.2. A törvényszéki végrehajtó a törvényszéknél szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő, aki javadalmazásban e szolgálati viszonya alapján részesül. A díjazására vonatkozó szabályokat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a bírósági végrehajtási jutalomról és a végrehajtási költségátalányról szóló 13/1994. (IX. 8.) IM rendelet tartalmazza. A törvényszéki végrehajtó mint igazságügyi alkalmazott illetményre, külön juttatásra, egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre jogosult. A törvényszéki végrehajtót a feladatainak eredményes ellátásáért – az adós, illetőleg a kötelezett (adós) teljesítése esetén – végrehajtási jutalom illeti meg. A végrehajtónak a végrehajtási eljárás helyszínén (az adós lakásán, vagyontárgyainak helyén stb.) való megjelenésével felmerülő költség és a végrehajtási eljárásnál jelen levő tanú díja fejében végrehajtási költségátalányt kell felszámítani, és azt az adóstól be kell hajtani.

4.3.3. A végrehajtói díj általában az alábbi összegekből tevődik össze:

Végrehajtói munkadíj

Ügyérték 0,5%-a, de minimum 4.000,- Ft és legfeljebb 600.000,- Ft

Végrehajtói költségátalány

A végrehajtói munkadíj 30%-a vagy 50%-a, attól függően, hogy fizetési meghagyás kézbesítéséről vagy peres eljárás során hozott határozat végrehajtásáról van szó.

Behajtási jutalék

Ügyérték 8%-a (5.000.000,- Ft-ot meg nem haladó összeg esetén)

Sikeres behajtás esetén a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát megillető általános költségátalány:

- 500 000 Ft alatti végrehajtási ügyérték esetén:  1.000,- Ft

- 500 000 Ft feletti végrehajtási ügyérték esetén: az ügyérték 1%-a.

Oldalunk cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Adatvédelmi elveink