Társasági, szövetkezeti és társadalmi szervezetek jogával foglalkozó irodánk szakszerű, precíz, és hatékony ügyintézés keretében rövid határidőn belülvállalja az alapítvány megalapítását, vagy módosítását.

1. Munkadíj, egyéb díjak
Munkadíj: 85.000,- Ft-tól. Az alanyi ÁFA mentesség miatt a díjat nem terheli ÁFA.

Az eljárás (akár alapítás, akár módosítás) során egyéb díjak, pl. illeték nem merülnek fel, nem fizetendőek.

2. Mit tartalmaz a munkadíj?

A munkadíj tartalmazza az alapításhoz, módosításhoz szükséges összes jogi teendőt, azaz:

  • az adatok, kérdések átbeszélését, egyeztetését,
  • jogi tanácsadást, javaslatok adását tapasztalataink alapján,
  • az iratok elkészítését,
  • az iratok ellenjegyzését,
  • szükséges nyomtatványok elkészítését,
  • az iratok érkeztetését az illetékes bíróságon,
  • a bíróság előtti eljárást.

3. Az ügy menete:
A visszajelzésüket követően megküldjük Önöknek a kitöltendő adatlapunkat, melynek visszaküldését követően elkészítjük a szükséges okiratokat, melyeket e-mailen megküldünk Önöknek átnézésre, illetve módosítási javaslatok tételének céljából. Az iratok aláírására egyeztetett időpontban, az irodánkban kerül sor, amelyet követően haladéktalanul érkeztetjük az iratokat az illetékes cégbíróságon.

Amennyiben az adategyeztetést telefonon és e-mailen teljes körűen le tudjuk bonyolítani, irodánkba csak az aláírásra, azaz egyszer kell elfáradni. Önöknek más teendője nem lesz, minden egyebet mi intézünk Önök helyett.

Az alapítványt az alapító hozza létre az alapító okiratba foglalt nyilatkozatával, de a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét, azaz ténylegesen a nyilvántartásba vételkor jön létre.


4. Az alapítást megelőzően az alábbi kérdéseket érdemes végiggondolni:

Ki lehet Alapító?
- magánszemély: egy vagy többen egyidejűleg. Ha több alapító létesít alapítványt, az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják.
- jogi személy: azaz jogi személyiséggel rendelkező szervezet, például gazdasági társaság, egyesület.

Az Alapítvány célja

Alapítványt tartós célra lehet létrehozni. Mivel az alapítványi célokat, nem vagy csak igen ritkán lehet meghatározott idő alatt megvalósítani. Ezért az alapítványok gyakorlatilag határozatlan időre jönnek létre, ami viszont már minden esetben tartósnak mondható. Fontos az alapítvány céljának gondos meghatározása még az alapítás előtt, mert később az alapító okiratban az alapítvány célját nem lehet módosítani, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.

Az Alapítvány neve

Az Alapítvány nevét úgy kell kitalálni, hogy az megfeleljen a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének. A névkizárólagosság azt jelenti, hogy nevének minden más hasonló működési körben tevékenykedő alapítványtól különbözni kell. Tehát nem lehet azonos a neve más alapítványéval. A névvalódiság azt jelenti, hogy az alapítvány neve az alapítvány jelentőségét, működését tekintve megtévesztésre nem alkalmas. A névszabatosság azt jelenti, hogy a név nyelvi és társadalmi követelményeknek megfelel, azaz kimondható, kiejthető. Ezért nem állhat a név például csak idegen szavakból, jelek vagy számok halmazából. A névben szerepelhet idegen szó, kifejezés, de csak akkor, ha az közismert, illetve magyarul történik utalás az idegen kifejezés jelentésére. A névben az ”alapítvány” kifejezésnek szerepelni kell.

A már bejegyzett nevekről itt lehet érdeklődni: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-szervezetek-nevjegyzeke-kereses

Nyílt vagy zárt alapítvány

Ha egy alapítvány nyitott vagy nyílt, ahhoz bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy csatlakozhat, amennyiben az alapítvány céljával egyetért, azt támogatni kívánja pénz és/vagy egyéb eszközökkel, és csatlakozását a kuratórium elfogadta. A csatlakozások növelhetik az alapítvány vagyonát, de közvetlenül a működésre is fordíthatók a csatlakozó szándékának megfelelően.

Nyitott alapítvány esetén az alapító rendelkezésére bocsátott vagyon csak az alapítvány működésének megkezdését szolgálja, hiszen a későbbiek során ez a vagyon a csatlakozó személyek felajánlásával, esetleg az alapítvány gazdálkodásával, vállalkozási tevékenységével elért nyereségével tovább gyarapodhat.

Zárt az alapítvány akkor, ha az alapító nem engedi meg az alapítványhoz való csatlakozást. Zárt alapítványnak adományt sem lehet felajánlani, illetve ha fel is ajánlanak neki, azt nem fogadhatja el. 
Zárt alapítvány esetében ugyanis az alapító a cél megvalósításához szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére úgy, hogy ez az összeg csatlakozással, azaz támogatással nem növelhető a későbbiekben. A célhoz igazodó vagyon megfelelőségét ebben az esetben a bíróság annak figyelembevételével vizsgálhatja, hogy az induló vagyon hozadékát az esetleges vállalkozói tevékenység eredménye növelheti

Az Alapítvány vagyona

Alapítói vagyon nélkül Alapítvány nem hozható létre. Annak mértéke a jogszabályokban nem meghatározott, ezért nehéz megítélni, hogy mekkora és milyen összetételű legyen. Hogy az alapító vagyon elegendő-e, azt a bíróság dönti el az alapítvány bejegyzésekor. A bíróság vizsgálja az alapítvány céljait és az ehhez rendelt vagyon arányát. Ha az alapító zárt alapítványt hoz létre, akkor az alapító vagyonnak akkorának kell lenni, hogy az alapítvány céljai abból vagy annak hozadékából megvalósíthatóak legyenek. Zárt alapítvány esetén ugyanis a vagyon csatlakozással, adományokkal nem növelhető. Nyílt alapítvány esetén akkora vagyont kell alapításkor rendelkezésre bocsátani, hogy az alapítvány működését megkezdhesse. Ebben az esetben ugyanis a vagyon adományokkal, gazdálkodással, esetlegesen vállalkozási tevékenységgel tovább növelhető. A tapasztalat az, hogy kb. 100-250 ezer Ft alapító vagyon általában elegendő egy nyílt alapítvány létrehozásához. 

Az Alapítvány kuratóriuma

aa kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie A kuratórium az alapítvány kezelő szerve, azaz az alapítás után ő rendelkezik az alapítvány további sorsáról. Az alapítás után a kezelő szerv az általános ügydöntő, ügyvezető és képviseleti szerv. Dönt az alapítvány stratégiai kérdéseiben, a programokról, az alapítvány működési irányáról, az alapítványi vagyon felhasználásáról vagyis az alapítás után az ő kezében van az alapítványi célok megvalósulásának felelőssége.

Oldalunk cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Adatvédelmi elveink