A társasházi közös tulajdon értékesítéséhez a társasházi alapító okirat módosítására van szükség, mely módosítás tárgya a közös tulajdont képező ingatlanrésznek külön társasházi albetétre való emelése, azaz ezen ingatlanrésznek külön helyrajzi szám, külön tulajdoni lap nyitása.

1. Szükséges iratok, teendők:

  • az ingatlanrészről és az egyébként változó társasházi szintekről geodéta által készített és a földhivatal által záradékolt vázrajz,
  • az illetékes építéshatóság által kibocsátott hatósági bizonyítvány beszerzése, miszerint az ingatlan - annak típusától függően - megfelel a külön ingatlan kritériumainak és mi az ingatlan jellege (pl. lakás, tároló stb.)
  • az értékesítés vonatkozásában adásvételi szerződés és egyéb okiratok elkészítése, melyhez vélhetően szükséges a műszaki és a tulajdonostársak személyes adatainak beszerzése, valamint a földhivatalban az egyes társasházi külön tulajdonú tulajdoni lapokba való betekintés (a folyamatnak ez a része és az egyeztetés általában nagyon időigényes),
  • az okiratok előzetes egyeztetése a tulajdonostársakkal,
  • társasháziközgyűlésen az okiratok egyes kérdéseinek nyilvános átbeszélése, közgyűlési határozat meghozatala az okiratok elfogadásáról,
  • az okiratok aláírása,
  • az okiratok benyújtása a földhivatalba,
  • az egyes külön tulajdonú ingatlanok (pl. lakások) jelzálogjogosultjainak a hozzájáruló nyilatkozata ahhoz, hogy a külön tulajdonú ingatlanhoz tartozó társasházi közös tulajdonból rá eső eszmei hányad csökkenjen,
  • 4/5-ös közgyűlési határozat elfogadása esetén a kisebbség részére nyitva álló 60 napos határidő eltelte és annak igazolása a földhivatal felé, hogy senki nem élt a közgyűlési határozat megtámadásának jogával.

2. A módosításhoz szükséges tulajdonostársi hozzájárulás

1. Fő szabály szerint az alapító okirat módosításához, minden tulajdonostárs hozzájárulása, azaz aláírása szükséges. Nagyobb társasházak esetén ez általában kizárólag akkor valósíthaó meg a gyakorlatban, ha a tulajdonostársak többsége meghatalmaz egy személyt, pl. a közös képviselőt, hogy helyette az alapító okiratot aláírja.

2. A társasházi törvényben meghatározott ingatlanrészek és vagyontárgyak kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.

3. A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal.

A közgyűlési határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat, ha az abban meghatározott határidőn belül a kisebbségben maradt tulajdonostársak írásbeli nyilatkozatot nem tesznek, vagy nyilatkozatuk szerint a keresetindítás jogával nem kívánnak élni. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról.

A (2)-(3) pont szerinti határozatot közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A változást be kell jelenteni a földhivatalhoz.

3. Munkadíj, egyéb költségek

Munkadíj: tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű alapító okirat módosítások és adásvételek sokrétűek, így konkrét munkadíjat csak konkrét esetekre tudunk adni;

A földhivatali eljárási illeték (díj) a változással érintett külön tulajdonú ingatlanonként 6.600,- Ft (amennyiben valamely ingatlannak csak a hozzá tartozó társasházi eszmei hányada változik, akkor is fizetendő utána a földhivatali eljárási illeték), azonban legfeljebb 100.000,- Ft.

Oldalunk cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Adatvédelmi elveink