VÉDJEGY BEJEGYEZTETÉS

Szeretné termékét vagy szolgáltatását hatásosan megkülönböztetni a konkurens, piaci szereplőktől? Olyan termékkel vagy szolgáltatással rendelkezik, amelynek színvonalára és minőségére méltán lehet büszke?

Szerezze meg termékének vagy szolgáltatásának védjegyoltalmát jogi szakmai tanácsadásunk és teljes körű ügyintézésünk mellett, és élvezze a piacon összetéveszthetetlenül megjelenő márkájának profit szinten is megtérülő gyümölcsét.

 

Mik azok a védjegyek?

A védjegy az egyes áruk és szolgáltatások eredetének azonosítására szolgáló jogi oltalom, mely biztosítja azt, hogy a fogyasztói (vásárlói) minden kétséget kizáróan különböztessék meg a védjeggyel ellátott áruit és szolgáltatásait a mások által ajánlott hasonló áruktól vagy szolgáltatásoktól (pl. logó/”márka”). A védjegy állhat csak szóból, lehet csak ábrás és lehet vegyes, szóból és ábrából is álló.

 

Miért előnyös, ha védjegyoltalmat szerzünk termékeink vagy szolgáltatásink megkülönböztetésére?

Egy erős márka lehetővé teszi egy cég számára a fogyasztói (vásárlói) körében a márkahűség és a hírnév növelését, ami pénzügyileg is kimutatható eredménnyel jár. Védjegyünk kiválóan hasznosítható marketing tevékenységünk során, és általában véve a piaci versenyben is: ha szolgáltatásunk vagy termékünk magas színvonalú, a védjegy könnyebbé teszi a megjegyezhetőségét és ezáltal a márkához való hűség kialakulását, márkánk tovább ajánlását.

 

Mit lajstromozhatunk védjegyként?
  • szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat;
  • betű, szám;
  • ábra, kép;
  • sík-vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;
  • szín, színösszetétel, fényjel, hologram;
  • hang, valamint
  • a felsorolt megjelölések kombinációja.

 

Kik szerezhetnek végjegyoltalmat?

A védjegyoltalom azt illeti meg, aki a védjegyét a vonatkozó jogszabályokban előírt módon lajstromoztatja. Védjegyoltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet. Akár többen közösen is megszerezhetik a védjegyoltalmat.

 

Hogyan zajlik egy védjegy lajstromoztatásának folyamata?
  1. Védjegykutatás: Első lépésben javasoljuk, hogy győződjünk meg arról, hogy a lajstromozás előtt álló védjegyünk vagy azzal megtévesztésig hasonló nevek lajstromozásra kerültek-e már korábban, hiszen ezek kizárják a lajstromozás folyamatának későbbi sikerét. A védjegykutatás elvégzése nem feltétele ugyan a védjegybejelentés kezdeményezésének, ám biztonságot ad a költségesebb lajstromozási eljárás előtt, mert támpontot adhat annak eldöntésére, hogy érdemes-e védjegyünk tekintetében a lajstromozási folyamatot kezdeményezni.

  2. Védjegybejelentés és a kapcsolódó határidők: Ha végeztünk védjegykutatást és annak eredménye az, hogy nincs a bejelentéssel megegyező, vagy ahhoz megtévesztésig hasonló név, akkor a következő lépés a megfelelő dokumentumok benyújtása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH). A védjegybejelentésben meg kell határozni az árujegyzéket, azaz azt, hogy a védjegy milyen árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozzon (erről bővebb információ itt érhető el) A védjegybejelentés benyújtása után egy hónapon belül szükséges megfizetni a bejelentés igazgatási szolgáltatási díját, melyre hosszabbítás nem adható. Ezt követően az alaki feltételekmeglétét vizsgáljaaz SZTNH. Ha hiánypótlásra való felhívás nélkül a bejelentést rendben találja az SZTNH, annak érdemi vizsgálatára kerül sor. Ha az érdemi vizsgálat is rendben zajlik, akkor meghirdeti a védjegybejelentést a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. A meghirdetést követő 3 hónapon belül a védjegybejelentéssel szemben a korábbi jogok jogosultjai, viszonylagos kizáró okok alapján felszólalást nyújthatnak be és kérhetik annak elutasítását. (A viszonylagos kizáró okokat az SZTNH hivatalból nem, csak akkor vizsgálja, ha a bejelentéssel szemben felszólalás érkezik.) Amennyiben a felszólalásra nyitva álló három hónapos határidő alatt a védjegybejelentéssel szemben nem érkezik felszólalás, az SZTNH a védjegybejelentést

    Készülnünk kell arra tehát, ha minden rendben zajlik, a védjegybejelentés akkor is több hónapon keresztül tartó folyamat, ebben az időszakban azonban irodánk mindvégig az Ön rendelkezésére áll.

  3. Ha már rendelkezünk védjeggyel, - többek között - az alábbiakra érdemes figyelemmel lennünk:
    1. Védjegyhasználat: A használati kényszer értelmében a védjegyjogosult kötelezettsége, hogy a védjegy lajstromozását követő öt éven belül kezdje meg a védjegyének használatát, illetve a már megkezdett használattal ne hagyjon fel öt évet meghaladó időtartamra.

    2. Megújítás: A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart, amely további tíz-tíz éves időtartamra korlátlan alkalommal megújítható.

 

Védjegyeinket bejelenthetjük nemzeti, nemzetközi, illetve európai uniós területi hatállyal is. Az alábbiakban a nemzeti védjegybejelentéssel kapcsolatos díjak és munkadíjunk tekintetében adunk tájékoztatást:

 

A védjegykutatás díja szavak (legfeljebb 3, a Nizzai Osztályozás szerint besorolt áru- és szolgáltatási osztályra): 10.000,- Ft + ÁFA / név

Ügyvédi munkadíja: 10.000,- Ft/név (ÁFA mentes számla kerül kibocsátásra)

 

A védjegybejelentés díja: minimum 60.000,- Ft (egy áru/szolgáltatási osztály esetén)

Gyorsított eljárás díja további 60.000,- Ft

A védjegybejelentés ügyvédi munkadíja: 58.000,- Ft+ÁFA / név

 

 

Amennyiben nemzetközi vagy európai uniós bejelentéssel kapcsolatos védjegybejelentési ügyben fordulna hozzánk, kérje egyedi ajánlatunkat itt.

 

VÉDJEGYEK ADÁSVÉTELE

Fentieken kívül vállaljuk védjegyek adásvételének ügyintézését, melyre egyedi ajánlatot itt tud kérni.


 

Amennyiben védjegy bejelentéssel kapcsolatos kérdése van és hatékony jogi megoldására van szüksége, keresse bizalommal az FNLAW Ügyvédi Társulás jogi szakértőjét:

Dr. Gál Fruzsina, ügyvédjelölt

Mobil: +36 70 429 9779

Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Közös vagyont megosztó szerződések készítése (Házastársak, Élettársak között)

 

Házassági,- valamint élettársi közös vagyonának a megosztását nyugodtan bízza ránk! Szakszerű, precíz és gondos jogi szolgáltatás keretében teljes körű ügyintézést vállalunk! Eljárásunk során minden segítséget megadunk ahhoz, hogy ügyfeleink megtalálják azt a számukra tökéletes megoldást, amely mindkét fél részére jogilag és gazdaságilag is megnyugtató módon rendezi a közös vagyon megosztása során felmerülő kérdéseket.

 

A közös vagyon megosztása történhet a felek egyetértése esetén szerződéssel vagy végső soron a bíróság ítéletével. A közös vagyon megosztásával kapcsolatos szerződésre a törvény alakiságot ír elő, így az kizárólag akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. A házassági közös vagyon megosztása adó és illetékmentesen megtehető.

 

Mennyibe kerül a közös vagyont megosztó szerződés?

  • jogi konzultáció díja: 18.000,- Ft.
  • a szerződéskészítés munkadíja: a konzultációt követően kedvezményes ajánlatot adunk a díjra.

A méltányos és tisztességes megbízási díj meghatározására legtöbb esetben csak személyes konzultációt követően kerülhet sor, miután részletesen megismertük az ügyét, felmértük annak nehézségi fokát, és tájékoztattuk lehetőségeiről, az általunk legjobbnak ítélt megoldásokról, az ügy esetleges kimeneteleinek lehetőségeiről.

 

Mit tartalmaz a konzultáció?

  • részletesen, és mindenre kiterjedően átbeszéljük az ügyét,
  • tájékoztatást kaphat minden felmerülő kérdésével kapcsolatban,
  • értékes információkat adunk már az első konzultáció során,
  • tájékoztatást adunk arról, hogy ügyének milyen lehetséges kimenetelei vannak, milyen jogi megoldásokkal és lehetőségekkel lehet élni, és arról, hogy ezek közül melyiket érdemes választani,
  • megbízás esetén kedvezményes ajánlatot adunk a szerződés elkészítésére.

 

Milyen adatokra lesz majd szükség a szerződés megírásához?

  • életközösség (együttélés) végének pontos időpontja,
  • házasságkötés adatai (házasságkötés helye, ideje),
  • közös gyermek esetén: közös gyerek(ek) neve(i), születési adatai,
  • kívánnak-e beadni illetve beadtak-e keresetet a házasság felbontása iránt,
  • a közös vagyon megosztásával érintett ingatlan esetén az ingatlan adatai, az ingatlan forgalmi értéke, fizetési ütemezés, dátumokkal, vállalt határidőkkel együtt,
  • a szerződés elkészítéséhez szükség lehet vagyonmérlegre, amelynek elkészítéséhez minden segítséget megadunk, ezen vagyonmérleg tartalmazza a teljes ingó és ingatlan vagyonleltárt értékkel megjelölve, a követeléseket és tartozásokat, valamint azt, hogy az egyes vagyonelemek kihez kerülnek, és milyen értéken.

Amennyiben válóperrel vagy egyéb, családjoggal kapcsolatos kérdése van és hatékony jogi megoldására van szüksége, keresse bizalommal az FNLAW Ügyvédi Társulás jogi szakértőjét:

 

Dr. Kosztolányi Ádám Kristóf, ügyvéd

Mobil: +36-20/415-81-74

Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

 TÁJÉKOZTATÁS A SÜTIK (COOKIE-K) HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATBAN

 

 

Mi az a cookie?

Az Adatkezelő a honlap látogatása során úgynevezett cookie-kat (sütiket) használ. A süti betűből és számokból álló információcsomag, amit honlapunk az Ön böngészőjének küld el azzal a céllal, hogy elmentse bizonyos beállításait, megkönnyítse a honlapunk használatát és közreműködik abban, hogy néhány releváns, statisztikai jellegű információt gyűjtsünk a látogatóinkról. A sütik nem tartalmaznak személyes információkat, és nem alkalmasak az egyéni felhasználó azonosítására. A sütik gyakran olyan egyéni azonosítót tartalmaznak – egy titkos, véletlenül generált számsort – amelyet az Ön eszköze tárol. Néhány süti a honlap bezárása után megszűnik, néhány pedig hosszabb időre tárolásra kerül számítógépén.

 

A cookie-k jogszabályi háttere és jogalapja:

Az adatkezelés hátterét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezései jelentik. Az adatkezelés jogalapja az Infotv. 5. § (1) bekezdés a) pontjával összhangban az Ön hozzájárulása.

A honlap által használt sütik főbb jellemzői:
A honlap látogatásakor egy átmeneti sütit állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy Ön mint böngésző elfogadja-e a sütiket. Ez a süti nem tárol személyes adatokat és az élettartama 45 nap.

A működéshez szigorúan szükséges sütik: Ezek a sütik a weboldal használatához nélkülözhetetlenek, és lehetővé teszik a weboldal alapvető funkcióinak használatát. Ezek hiányába az oldal számos funkciója nem lesz elérhető az Ön számára. Ezen típusú sütik élettartama kizárólag a munkamenet idejére korlátozódik.

A felhasználói élmény javítását szolgáló sütik: Ezek a sütik információkat gyűjtenek a felhasználó weboldal használatáról, például, hogy melyik terméket tekintette meg, mely oldalakat látogatja leggyakrabban, vagy milyen hibaüzenetet kap a weboldalról. Ezek a sütik nem gyűjtenek a látogatót azonosító információkat, vagyis teljesen általános, névtelen információkkal dolgoznak. Az ezekből nyert adatokat a weboldal teljesítményének javítására használjuk. Ezen típusú sütik élettartama kizárólag a munkamenet idejére korlátozódik.

Amennyiben Ön nem fogadja el a sütik használatát, akkor bizonyos funkciók nem lesznek elérhetőek az Ön számára.

 

A sütik törléséről bővebb tájékoztatást az alábbi linkeken találhat:

Internet Explorer: http://windows.microsoft.com/en-us/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-11

Firefox: https://support.mozilla.org/hu/kb/sutik-informacio-amelyet-weboldalak-tarolnak-szami

Chrome: https://support.google.com/chrome/answer/95647?hl=hu

Adatkezelési tájékoztató

 

1. BEVEZETÉS

 

1.1. Az alábbiakban szeretnénk tájékoztatni Ügyfeleinket az FNLAW Ügyvédi Társulás (azaz a Dr. Németh András Róbert Ügyvédi Iroda, Dr. Kerecsanin Máté, Dr. Kosztolányi Ádám Kristóf, a továbbiakban: Iroda vagy adatkezelő) általi adatkezeléssel érintett egyéb személyeket (a továbbiakban: Érintettek) a személyes adataik kezelésével kapcsolatos tudnivalókról.

 

1.2. AZ ADATKEZELŐ SZEMÉLYE:

 

Név:

 

 

Dr. Németh András Róbert Ügyvédi Iroda

Dr. Kerecsanin Máté

Dr. Kosztolányi Ádám Kristóf

E-mail:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Telefon:

+36-1-951-7682

Székhely:

1111 Budapest, Lágymányosi u. 12. fszt. 2.

KASZ szám:

 

 

Dr. Németh András Róbert 36066158

Dr. Kerecsanin Máté 36062880

Dr. Kosztolányi Ádám Kristóf 36072171

Adószám:

 

 

Dr. Németh András Róbert Ügyvédi Iroda 18275117-2-43

Dr. Kerecsanin Máté 50241525-1-43

Dr. Kosztolányi Ádám Kristóf 53016308-1-43

1.3. Jelen adatvédelmi tájékoztató kizárólag a természetes személy Érintettek személyes adataira vonatkozik, tekintettel arra, hogy jogi személyek, illetve egyéb szervezetek adatai nem minősülnek személyes adatoknak.

1.4. Ügyvédi irodák esetén az alábbi jogszabályok tartalmaznak adatkezeléssel kapcsolatos fontos rendelkezéseket:

1.5. Az Iroda nem hoz automatizált adatkezelésen alapuló döntést, illetve nem végezt profilalkotást. Az Iroda nem továbbít személyes adatot az EGT-n kívüli tagállamba, kivéve azt az esetet, amikor a megbízás jellegéből adódóan az ilyen adattovábbítás szükséges. Ilyen esetben az adattovábbítás megfelelő garanciák mellett történik.

1.6. Az Iroda által végzett adatkezelés több esetben jogszabályokon alapul. Ilyenkor az érintett köteles a személyes adatait megadni. A megbízási szerződés kötésének például előfeltétele bizonyos, az Ügyvéd tv.-ben és a Pénzmosásról szóló tv.-ben meghatározott személyes adat ügyfél általi megadása és az ügyvéd általi megőrzése. Egyéb esetekben a személyes adat megadása önkéntes, ugyanakkor a megbízás ellátáshoz minden esetben szükséges. Amennyiben az érintett nem adja meg azon személyes adatokat, amelyeket az Iroda a megbízás ellátása érdekében szükségesnek tart, úgy előfordulhat, hogy az Iroda nem tudja ellátni a megbízást és ezáltal nem tud jogi tanácsadást ellátni az érintett részére.

1.7. Amennyiben az adatkezelés hozzájáruláson alapul, úgy az érintett bármikor jogosult a hozzájárulását visszavonni. Ez azonban nem érinti a hozzájárulás megadását megelőző adatkezelés jogszerűségét.

2. AZ EGYES ADATKEZELÉSEK JELLEMZŐI

 

2.1. AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG, ILLETVE A JOGI TANÁCSADÁS SORÁN VÉGZETT ADATKEZELÉSEK

 

2.1.1. Érintettek:

  • azon természetes személy ügyfelek, akiknek az Iroda jogi tanácsadást vagy egyéb jogi szolgáltatást végez;
  • az Irodának adott megbízással kapcsolatban érintett egyéb természetes személyek (pl. egy peres eljárásba vagy jogvitában a megbízóval ellenérdekű fél, hatósági, vagy peres eljárás iratanyagában szereplő természetes személyek, tanúként meghallgatott személyek;
  • az Iroda ügyfeleinek természetes személy kapcsolattartói.

2.1.2. Az adatkezelés célja: Az ügyvédi tevékenység ellátása során az Iroda az adott megbízással érintett személyek alább meghatározott, továbbá az ügy kapcsán releváns egyéb személyes adatait az ügy ellátása, jogi tanácsadás nyújtása, ügyvédi tevékenység végzése, okiratok ellenjegyzése, hatósági és peres eljárásokban nyújtott jogi képviselet ellátása céljából (az adott ügytől függően), illetve a jogszabályok által előírt azonosítási, nyilvántartási és bejelentési kötelezettségek teljesítése céljából kezeli. Az Iroda továbbá az egyes személyes adatokat a megbízás során felmerülő kapcsolattartás, belső ügynyilvántartás, számlázás és követeléseinek érvényesítése céljából is kezeli.

2.1.3. Az adatkezelés jogalapja lehet:

  • az Iroda és az érintett között fennálló ügyvédi megbízási szerződés teljesítése (pl. ingatlan adásvételi szerződés elkészítésére és ellenjegyzésére adott megbízás teljesítése);
  • az Irodára vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése;
  • az Iroda jogos érdeke (pl. jogszabály által előírt iratmegőrzési kötelezettséggel nem érintett ügyekben az iratok megőrzése a teljesítés későbbi bizonyítása, kapcsolattartás a megbízás teljesítése során, ügyiratkezelés egységessége, követeléseinek behajtása céljából). Jogos érdekek megnevezése: egységes ügynyilvántartás és ügykezelés, megbízási díj érvényesítéséhez fűződő jog, valamint a szolgáltatás teljesítése során történő akadálymentes kommunikáció biztosítása;
  • harmadik fél jogos érdeke (pl. az Irodát megbízó személy jogos érdeke a megbízó követelése érvényesítése kapcsán, a követelés kötelezettjének személyes adatai Iroda általi kezelése tekintetében, vagy pl. egy peres eljárás során az Iroda megbízójával szemben álló peres fél, vagy a perben meghallgatott tanúk vagy a periratokban szereplő személyek személyes adatainak kezelése tekintetében). Harmadik fél jogos érdekeinek megnevezése: követelések érvényesítéséhez, valamint jogviták eldöntéséhez fűződő érdek.

2.1.4. Az adatkezelés ideje: a személyes adatokat az Iroda általában az adott megbízás teljesítésétől/megszűnésétől számított 10 évig kezeli. A jogszabály által meghatározott speciális esetekre ld. lenti 2.1.6 pontot.

2.1.5. Címzettek: Az Iroda személyes adatot csak abban az eseten továbbít harmadik személyeknek, ha ez a megbízás teljesítése érdekében szükséges. Adattovábbítást jogszabály is előírhat, pl. az ügyvédi letétek esetén a jogszabály előírja a letétek bejelentését a Budapesti Ügyvédi Kamara részére, vagy bizonyos esetekben a Pénzmosásról szóló tv. ír elő bejelentési kötelezettséget. A jogszabályi előírásokat ld.a lenti 2.1.6 pontjában.

2.1.6. AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ, JOGSZABÁLY ÁLTAL ELŐÍRT ADATKEZELÉSEK, A KEZELT ADATOK KÖRE

 

2.1.6.1. ÜGYVÉD TV.

 

2.1.6.1.1. AZONOSÍTÁS

 

Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek személyazonosságát illetően kétség merül fel személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.

Az ügyvéd a természetes személyek okmányainak érvényessége, illetve az általa vezetett nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége ellenőrzése érdekében jogosult a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetői engedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton az alábbi adatokat igényelni:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,

c) lakcím,

d) arcképmás,

e) aláírás,

f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti tények,

g) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatok és az okmány érvényességi ideje,

h) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontja szerinti adatok,

i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok.

Ha a természetes személy ügyfél nevében meghatalmazottja jár el az ügyfél külön azonosítását az ügyvéd akkor mellőzheti, ha az ügyfél adatait tartalmazó meghatalmazást

  • ügyvéd ellenjegyezte,
  • közjegyző készítette,
  • a meghatalmazó aláírását közjegyző hitelesítette,
  • vagy a meghatalmazást az aláírás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, illetve azt Apostille tanúsítvánnyal látták el.

Amennyiben az ügyvéd a jogi képviseletet közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban látja el, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okiratot szerkeszt, akkor a természetes személy adatainak nyilvántartásból történő lekérdezése kötelező.

2.1.6.1.2. KÖTELEZŐ JOGI KÉPVISELETET IGÉNYLŐ ÜGYLETEKRŐL VEZETETT NYILVÁNTARTÁS

 

Az ügyvéd köteles nyilvántartást vezetni a kötelező jogi képviseletet igénylő ügyletekről. Az azonosított természetes személyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

  • természetes személyazonosító adatok,
  • lakcím,
  • állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,
  • az azonosításhoz felhasznált azonosító okmány típusa és száma,
  • a nyilvántartásból történő adatigénylés során kapott válasz azonosítója,
  • azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a természetes személy azonosítása kötelező,
  • a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott adatok.

Az azonosított jogi személyekről és más szervezetekről vezetett nyilvántartás a következő személyes adatokat tartalmazza:

  • az azonosított jogi személy vagy más szervezet képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatai,
  • a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott adatok.

A nyilvántartás adatainak változását az ügyvéd úgy köteles vezetni, hogy a korábbi adatok megismerhetőek maradjanak.

Az Iroda a fenti nyilvántartás adatait a Pénzmosásról szóló tv.-ben meghatározott ideig (8 év) kezeli.

2.1.6.1.3. PAPÍR ALAPÚ OKIRAT ELEKTRONIKUS OKIRATI FORMÁBA ALAKÍTÁSA

Az ügyvéd bizonyos törvényben meghatározott esetekben papír alapú okiratról elektronikus okiratot készíthet. Ilyen esetben az elektronikus okiratot 10 évig, a papír alapú okiratot 5 évig köteles megőrizni, kivéve, ha a felek ennél hosszabb időben állapodnak meg.

 

2.1.6.1.4. ÜGYVÉDI LETÉTEKKEL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉS

Az ügyvéd az általa kezelt kötelező legkisebb munkabér összegének kétszeresét meghaladó letétek adatait és azok változásait a területi ügyvédi kamara által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.

Az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell:

  • a letétkezelő ügyvéd nevét és kamarai azonosító számát,
  • a letéti szerződés ügyazonosítóját,
  • a letét típusát,
  • a letét tárgyát,
  • ha a letétkezelő ügyvéd a letétet alszámlán helyezi el, az alszámla számát,
  • pénzletét esetében a ténylegesen letétben levő pénz összegét és devizanemét,
  • a letéti szerződés megkötésének, módosításának, illetve megszűnésének a dátumát,
  • az adatok letéti nyilvántartásban való rögzítésnek, illetve a rögzített adatok módosításának a dátumát.

Az adatokat és azok változásait ügyvéd a letéti szerződés megkötésétől, illetve adatok változásától számított egy munkanapon belül minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott elektronikus nyilatkozat megtételével rögzíti. Az elektronikus nyilvántartás a letéthez egyedi azonosító számot rendel.

Az elektronikus letéti nyilvántartás az adatokat a letéti szerződés megszűnését követő 10 évig tartalmazza.

2.1.6.1.5. ÜGYNYILVÁNTARTÁS ÉS IRATKEZELÉS

Az ügyvéd a megbízás alapján ellátott ügyekről – az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrizhetősége, valamint az ügyvédi tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén az ügyfelek jogainak védelme érdekében – nyilvántartást köteles vezetni.

Az ügyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

  • az ügyvéd által képzett ügyazonosítót,
  • az ügyfél nevét,
  • az ügy tárgyát,
  • a megbízási szerződés létrejötte időpontját és
  • az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások lajstromszámát, illetve más eljárások iktatószámát.

Az ügyvéd az adatokat a megbízás megszűnését követő 5 évig, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő 10 évig, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított 10 évig kezeli.

A nyilvántartásba kizárólag a kamarai hatósági ellenőrzést folytató személyzet vagy szerv, illetve – az ügyfél jogainak védelme érdekében- a helyettes ügyvéd és a kijelölt irodagondnok tekinthet be és igényelhet adatot.

Az ügyvéd az általa ellenjegyzett okiratot, valamint az okirat ellenjegyzésével járó ügyben keletkezett más iratokat -ha jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt nem állapít meg, vagy a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – az ellenjegyzéstől számított 10 évig megőrzi.

Az ügyvéd a kamarai tagsága megszűnése vagy megszüntetése, illetve kamarai nyilvántartásból való törlése esetén gondoskodik az általa kezelt, nem selejtezhető iratnak az ügyfél vagy az ügyfél számára az adott ügyben ügyvédi tevékenységet gyakorló, és az irat kezelésére jogosult ügyvéd részére történő kiadásáról, valamint az Ügyvéd tv. szerinti nyilvántartás megőrzéséről.

2.1.6.2. PÉNZMOSÁSRÓL SZÓLÓ TV.

 

2.1.6.2.1. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS

 

A Pénzmosásról szóló tv. az ügyvédeknél az ügyfélátvilágítást a következő esetekben követeli meg:

  • ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi
  • ha az Ügyvéd tv. alapján ügyvédi tevékenységet végez a következő ügyletek előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódóan:
    • gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,
    • ingatlan tulajdonának átruházása,
    • gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése;
    • bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat
    • ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása.

Az ügyfél személyazonosságának igazolásával járó intézkedések

  • Természetes személyek esetén az Iroda köteles rögzíteni a természetes személy:
  • családi és utónevét,
  • születési családi és utónevét,
  • állampolgárságát,
  • születési helyét, idejét,
  • anyja születési nevét,
  • lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
  • azonosító okmányának típusát és számát;
  • Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén az Iroda az alábbi személyes adatokat köteles rögzíteni (a többi, ilyen esetben rögzítendő adat a szervezetekre vonatkozik):
    • képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
    • kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait.

Az ügyvéd személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni:

  • Természetes személy esetén:
  • magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,
  • külföldi állampolgár esetén úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát,
  • Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy esetében:
  • magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,
  • külföldi állampolgár esetén úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát.

Az ügyvéd a bemutatott okmányokról és okiratokról köteles másolatot készíteni.

  • A tényleges tulajdonosi joggyakorló igazolására vonatkozó szabályok

A természetes személy ügyfél köteles személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni, hogy ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.

  • Milyen adatokat köteles az ügyvéd ezen nyilatkozatban rögzíteni a tényleges tulajdonosról?
    • családi és utónév
    • születési családi és utónév
    • állampolgárság
    • születési hely, idő
    • lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely
  • Az ügyvéd az ügyféltől azt az információt is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni, hogy ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.

  • Milyen adatokat köteles az ügyvéd rögzíteni ezen nyilatkozatban a tényleges tulajdonosról?
    • családi és utónév
    • születési családi és utónév
    • állampolgárság
    • születési hely, idő
    • lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely
    • a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét
  • Az ügyvéd az ügyféltől azt az információt is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e

Milyen esetekben mellőzhető a tényleges tulajdonosi joggyakorló igazolása? Ha kockázatérzékenységi megközelítés alapján az ügyvéd részére bemutatott okiratok alapján az adatokat rögzíti, vagy az általa hozzáférhető nyilvántartások azt igazolják. (Azonban ilyenkor a mellőzés tényét is rögzíteni kell az ügyvédnek.)

2.2. KAPCSOLATFELVÉTEL, PANASZKEZELÉS, ÁRAJÁNLAT KÉRÉS

 

2.2.1. Érintettek: az Irodával kapcsolatot felvevő, árajánlatot kérő, érdeklődő vagy panaszt tevő természetes személyek, valamint ilyen vállalkozások természetes személy kapcsolattartói

2.2.2. Adatkezelés célja: az Érintett általi kapcsolatfelvétel esetén a kapcsolatfelvétel céljától függő adatkezelési cél (pl. megkeresés megválaszolása, árajánlat készítése, bejövő e-mailek megválaszolása, panasz érdemi elintézése és tájékoztatás a megtett lépésekről stb.)

2.2.3. Kezelt adatok köre: név (e-mail cím, telefonszám, lakcím (attól függően, hogy az Érintett mely adatokat közli, vagy milyen csatornán keresztül zajlik a kommunikáció), adott esetben vállalkozás neve és pozíció, valamint a megkeresésben közölt egyéb adatok.

2.2.4. Adatkezelés jogalapja: Jogos érdek, illetve a szerződéskötés előkészítéséhez szükséges adatkezelés árajánlat kérés esetén. Jogos érdek megnevezése: ügyfelekkel történő kommunikációban foglaltak utólagos bizonyíthatósága, panaszügyintézés, minőségbiztosítás.

2.2.5. Az adatkezelés időtartama: A kommunikáció, illetve panasz jellegétől függően, de minden esetben legalább a panasz elintézését követő 5 évig

2.3. MUNKATÁRS KIVÁLASZTÁS

 

2.3.1. Érintettek: Az adatkezelőnél álláspályázatra jelentkező, vagy egy adott álláshirdetés kapcsán kiválasztott személyek.

2.3.2. Adatkezelés célja: a jelentkező szakmai alkalmasságának megítélése a meghirdetett pozíció kapcsán.

2.3.3. KEZELT ADATOK KÖRE:

  • Név, születési hely és idő, állampolgárság, állandó lakcím, tartózkodási hely (adatkezelés célja: jelentkező azonosítása)
  • Telefonszám, e-mail cím (adatkezelés célja: kapcsolattartás)
  • Megpályázott pozíció adatai
  • Iskolai végzettségre vonatkozó adatok
  • Szakmai tapasztalatra vonatkozó adatok
  • Nyelvtudásra vonatkozó adatok
  • Készségek, képességek
  • Szükség szerint: önéletrajz, és az abban szereplő adatok, pl.
    • arckép, ha ez szerepel az önéletrajzban
    • természetes személyazonosító adatok (név, nem, születési hely és idő, állampolgárság)
    • nyelvtudás, iskolai és egyéb végzettség, szakmai tapasztalat, preferált pozíció, érdeklődési terület
    • adott esetben vezetői engedély típusa, továbbá egyéb, az önéletrajzban szereplő adatok.
  • Szükség szerint: motivációs levél és annak tartalma.

2.3.4. ADATKEZELÉS JOGALAPJA:

  • A jelentkező hozzájárulása. Tájékoztatjuk, hogy Ön nem köteles a hozzájárulását megadni. Azonban, ha a munkaerőfelvétel céljából történő adatkezeléshez nem járul hozzá, úgy nem áll módunkban álláspályázatát elbírálni. Amennyiben hozzájárulását megadta, ezt utóbb bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja, a visszavonás azonban nem érinti a visszavonás előtt történt adatkezelések jogszerűségét.

2.3.5. AZ ADATKEZELÉS IDŐTARTAMA:

  • Sikertelen pályázat esetén az álláspályázat elbírálásának időtartamát követő 12 hónap.
  • Sikeres pályázat esetén az adatkezelő a jelentkezéskor megadott adatok közül a munkaviszony létesítéséhez és fenntartásához szükséges adatokat kezeli tovább, a külön, munkavállalóknak adandó tájékoztatás szerint.

 

3. ADATFELDOLGOZÁS

3.1. Adatfeldolgozónak minősül az a természetes vagy jogi személy vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel. Az adatfeldolgozó az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az Iroda rendelkezései szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az Iroda rendelkezései szerint köteles tárolni és megőrizni.

3.2. Az Iroda esetenként a megbízás teljesítésébe fordítókat, jogi szakértő, vagy ügyvéd alvállalkozókat, adótanácsadókat, pénzügyi tanácsadókat von be. E személyek a személyes adatok kezelése tekintetében adatfeldolgozóknak minősülnek. Az adatfeldolgozók konkrét személyéről tájékoztatást kérhet az Iroda elérhetőségein.

4. ADATBIZTONSÁG

 

4.1. Az Iroda az adatok biztonságáról a vonatkozó előírásoknak megfelelően gondoskodik. Az Iroda az adatbiztonságra vonatkozó intézkedések körében megteszi különösen azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítja azon eljárási szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a kezelt adatok védettek legyenek a jogosulatlan hozzáféréssel, megváltoztatással, továbbítással, nyilvánosságra hozatallal, törléssel, megsemmisítéssel, véletlen megsemmisüléssel, vagy sérüléssel szemben, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

4.2. Az Iroda az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintetbe veszi a technika mindenkori fejlettségét. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül az Iroda azt választja, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az Irodának. Az Iroda ezen követelményeket az adatfeldolgozók irányában is érvényesíti.

4.3. Az adatkezelő a használt szoftvereken belül a felhasználói hierarchiának megfelelően különböző jogosultsági szinteket biztosít. Az adatok elvesztésének elkerülése érdekében a számítógépek és szerverek tartalmáról biztonsági mentés készül. Az adatkezelő telephelyein csak a rendszergazdák jogosultak a szerverszobákba belépni. Az informatikai rendszerek megfelelő tűzfalakkal védettek. Az adatkezelő gondoskodik az informatikai rendszer megfelelő vírusvédelméről. Az adatkezelő megfelelő képzésben részesíti a munkavállalóit az adatbiztonsági előírásokkal kapcsolatban. Az adatkezelő szigorú előírásokat tart életben az általa igénybe vett adatfeldolgozók tevékenységére vonatkozóan.

4.4. Az Iroda kötelezi magát arra, hogy minden olyan harmadik felet, akik részére az adatokat esetlegesen továbbítja vagy átadja, felhívja a fenti vállalások betartására. Az Irodaáltali jogszerű adattovábbítás esetén ugyanakkor az Irodanem vállal felelősséget a címzett által okozott károkért.

4.5. Az Iroda valamennyi munkatársa, munkaviszonya vagy más jogviszonya alapján köteles az adatkezelésre, valamint adatbiztonságra vonatkozó fenti elvek betartására.

5. ÉRINTETT JOGAI A SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

 

5.1. Az Érintett bármikor, a jelen tájékoztatóban megjelölt elérhetőségeken tájékoztatást kérhet az őt érintő adatkezelésről, kérelmezheti a rá vonatkozó adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen. Az Érintettet megilleti továbbá az adathordozhatóság joga.

5.2. Az Iroda indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet az alábbiak szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az Iroda – a késedelem okainak megjelölésével – a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatás ad. Ha a kérelem elektronikus úton érkezett, a tájékoztatás lehetőség szerint szintén elektronikus úton történik, kivéve, ha az Érintett azt másként kéri. Ha úgy ítéljük meg, hogy nem kell intézkedéseket tennünk az Érintett kérelme nyomán, úgy késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatni fogjuk az Érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy panasztételi lehetőséggel élhet az adatvédelmi hatóságnál, továbbá élhet bírósági jogorvoslati jogával is.

5.3. A kérelmek teljesítése ingyenes, ha azonban a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az Iroda, figyelemmel a kérelem folytán felmerülő adminisztratív költségekre, észszerű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem teljesítését.

5.4. Ha a kérelmet benyújtó Érintett kilétével kapcsolatban megalapozott kétség merül föl, további, a személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtása kérhető.

5.5. Az Érintett kérelmére az Iroda tájékoztatást ad arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha igen, az Érintett jogosult arra, hogy az Iroda által kezelt rá vonatkozó személyes adatokhoz, illetve az adatkezelés céljára, az érintett adatok kategóriáira, azon címzettekre vagy címzettek kategóriáira, akikkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, az adatkezelés tervezett időtartamára vagy az időtartam meghatározásának szempontjaira, valamint az adatok forrására vonatkozó információkhoz hozzáférést kapjon.

5.6. Kérelemre az Iroda az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az Érintett rendelkezésére bocsátja. Az Érintett által kért további másolatokért az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díj számítható fel. Ha az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha azt az Érintett másként kéri.

5.7. Az Érintett kérheti a pontatlan adatok helyesbítését, és joga van arra is, hogy kérje a hiányos adatai kiegészítését.

5.8. Az Érintett kérheti, hogy az Iroda a személyes adatokat törölje, ha

  • azokra már nincs szükség abból a célból, amelyre figyelemmel az adatkezelés történt;
  • ha az Érintett a hozzájárulását visszavonja, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
  • az Érintett tiltakozott az adatkezelés ellen és annak 13 pontszerinti feltételei fennállnak;
  • az adatkezelés jogellenes;
  • azokat az Iroda-re vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell,
  • az Érintett 16. életévét be nem töltött kiskorú.

5.9. Az Iroda fenti kérelemre az adatokat törli, kivéve, haa további adatkezelés

  • a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása,
  • az azt előíró, az Irodára vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése,
  • jogi igények előterjesztése, érvényesítése, illetve védelme

céljából szükséges.

5.10. Az Érintett kérésére az Iroda korlátozza az adatkezelést, ha

a) az Érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi az adatok pontosságának ellenőrzését,

b) bár az adatkezelés jogellenes, de az Érintett ellenzi a törlést, és ehelyett a korlátozást kéri,

c) az Irodának már nincs szüksége az adatok kezelésére, de az Érintett azt jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez igényli,

d) az Érintett az 5.13 pont szerint tiltakozott az adatkezelés ellen, amely esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Érintett jogos indokaival szemben.

5.11. Ha az adatkezelés a fentiek alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatok – a tárolás kivételével – csak az Érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből kezelhető. A korlátozás feloldásáról az Iroda az azt kérő Érintettet előzetesen tájékoztatja.

5.12. A helyesbítésről, a törlésről vagy korlátozásról az Iroda az Érintettet, továbbá mindazokat értesíti, akiknek korábban az adatot továbbította. Az értesítést az Iroda mellőzi, ha ez lehetetlen, vagy nagy erőfeszítést igényel. Ha az Iroda nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő további adatkezelőket, hogy az Érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

5.13. Az Érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

  • a) ha az jogos érdek alapján történik; ebben az esetben az adatkezelés nem folytatható, kivéve, ha az Érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben elsőbbséget élvező kényszerítő erejű jogos okok, vagy olyan okok indokolják, amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak,
  • b) ha az közvetlen üzletszerzés érdekében történik vagy ahhoz kapcsolódik; ilyen esetben e célból az adatkezelés a továbbiakban nem folytatható.

5.14. Az adathordozhatóság joga alapján az Érintett egyrészt kérheti, hogy az Irodától, ha ez technikailag megoldható, tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban a kezelt személyes adatait megkapja és azt bármely adatkezelőnek ő maga továbbítsa, másrészt kérheti adatainak továbbítását az Irodától.

5.15. Ha az Iroda az Érintett fentiek szerinti kérelmét nem teljesíti, legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja annak okáról.

5.16. Amennyiben az Érintett meglátása szerint a személyes adataival kapcsolatos jogai sérültek, úgy kérjük, hogy panaszát jelezze az Iroda felé a lent megadott elérhetőségek egyikén.

5.17. Az Iroda értesítésétől függetlenül a hatósághoz is fordulhat. Ha így dönt, azt az alábbi elérhetőségeken tehet bejelentést a hatóságnál:

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
Levelezési cím: 1530 Budapest, Postafiók: 5.
Telefon: +36 -1-391-1400
Fax: +36-1-391-1410
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

5.18. Ha jogellenes adatkezelést tapasztal, polgári pert is kezdeményezhet. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per az Ön lakóhelye szerinti törvényszék előtt is megindítható (az alábbi hivatkozáson találja törvényszékek felsorolását és elérhetőségét: http://birosag.hu/torvenyszekek).

6. Az adatvédelmi tájékoztató változásai az Iroda honlapján kerülnek közzétételre. Mindig az aktuálisan hatályos adatvédelmi tájékoztató alkalmazandó a személyes adatok kezelésére, abban az esetben is, ha az Érintett regisztrációjakor, vagy személyes adatai egyéb módon történő megadásakor még egy korábbi adatvédelmi tájékoztató volt hatályban.

6. KAPCSOLAT

 

6.1. Amennyiben kérdése, észrevétele vagy kérése van jelen adatvédelmi tájékoztatóval kapcsolatban, panaszt tenne, vagy a fent részletezett jogait szeretné gyakorolni, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a következő elérhetőségeken:

Név:

 

 

Dr. Németh András Róbert Ügyvédi Iroda

Dr. Kerecsanin Máté

Dr. Kosztolányi Ádám Kristóf

E-mail:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Telefon:

+36-1-951-7682

Székhely:

1111 Budapest, Lágymányosi u. 12. fszt. 2.

 

Az adatkezelési tájékoztatót >> ide << kattintva le is töltheti.

 

Hajó adásvételi szerződések

 

Hajózási jogban jártas Irodánk szakszerű, precíz és gondos jogi szolgáltatás keretében teljes körű ügyintézést és képviseletet vállal a lenti megbízási díjért! Jogi szolgáltatásaink nyújtását akár személyes megjelenés nélkül, online távazonosítással, és távaláírással is vállaljuk.

 

Megbízás estén a következő kollégánkat keresse:hajó

dr. Kosztolányi Ádám Kristóf

Tel. +36-20/415-8174

Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

A kedvezményes megbízási díj: 70.000,- Ft. Az alanyi ÁFA mentesség miatt a díjat nem terheli ÁFA.

Felmerülő egyéb költségek:

Tulajdonjog bejegyzés illetéke: 31.000,- Ft

Vállalási határidő a szerződés-tervezet elkészítésére: az adatok közlésétől számítva akár 2 munkanap.

 

Az ügy menete:

Az adategyeztetés követően elkészítjük a szerződés tervezetét, amelyet mindenre kiterjedően egyeztetünk és megbeszélünk a Felekkel. Igény esetén személyes találkozás nélkül, online is ellenjegyezhető az okirat.

A tervezet elkészítéséhez szükséges adatok és iratok:

  • a kishajó típusa
  • a kishajó lajtromszáma
  • a kishajó motorjának adatai
  • a vételár és fizetési ütemezés (foglaló mértéke, szerződéskötéskor készpénzben átadásra kerülő vagy átutalásra kerülő vételár-részlet)
  • a birtokbaadási határidő
  • a hajólevél másolata
  • a Felek személyes adatai

Oldalunk cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Süti tájékoztató