Ebben az esetben a szerződéskötés előtt tisztázni szükséges, hogy az ingatlan rendlkezik-e már elsőfokú, vagy jogrős építési engedéllyel, valamint - mivel a lakásnak, tárolónak, egyéb ingatlannak még nincsen helyrajzi száma - a szerződésben rögzíteni szükséges, hogy a tervrajzon szereplő ingatlanok közül pontosan melyik ingatlan kerül a vevő tulajdonába, annak mekkora lesz a nettó területe és milyen műszaki paraméterekkel, beosztással kerül megépítésre. Ez utóbbi meghatározásának legalkalmasabb és legpontosabb módja, ha a leendő ingatlan alaprajza és az ingatlan műszaki tartalma a szerződéshez csatolásrakerül.

Itt hívnánk fel a figyelmet, hogy a műszaki leírás nem azonos a műszaki tartalommal. A műszaki leírás az egész társasházra, vagy épületre vonatkozó általános specifikáció, a műszaki tartalom pedig a külön tulajdonba kerülő lakás, vagy egyéb helyiség, épület belsejének leírására vonatkozik (pl. burkolatok minősége, konyha felszereltsége, hány kapcsoló, aljzat kerül beépítésre stb.).

Az adásvételi szerződésben a fizetési ütemezést nem határidőkhöz, hanem a vevői kockázatok kizárása érdekében épület készültségi fokokhoz érdemes kötni. A fizetési ütemezésnél az utolsó részlet köthető a műszaki átadás-átvételhez, az elsőfokú, vagy a jogerős használatbavételi engedélyhez, mely a felek közötti megállapodás kérdése. Amennyiben az ingatlan már rendelkezik elsőfokú használatbavételi engedéllyel, úgy az már életvitelszeű lakhatásra alkalmas.

Többlakásos lakóház építése esetén a szerződésben érdemes kitérni arra is, hogy az építtetőnek kötelezettsége-e a lakóházat társasházzá alakítani.

Ajánlott kitérni továbbá a műszaki átadás-átvételi eljárás pontos menetére, az átvétel megtagadásának feltételeire, valamint a szavatossági jogokra, azok érvényesítési módjára (közvetlenül az eladóval szemben, vagy a kivitelezőkkel szemben érvényesíthetőek-e).

A szerződésben pontosan meg kell határozni a műszaki átadás határidejét, valamint legalább az elsőfokú használatbavételi engedély megszerzésének hatéridejét és ezen eladói kötelezettségek megszegését, vagy késedelmes teljesítését ajánlott kötbérrel szankcionálni.

A szerződésben érdemes továbbá meghatározni, hogy az alaprajz szerinti alapterülettől mekkora eltérés nem minősül szerződésszegésnek, valamint az alapterület számításának módját.

Tekintettel arra, hogy a leendő ingatlannak még nincsen helyrajzi száma, így az adásvételi szerződésben a tulajdonjog bejegyzését egyenlőre a telekingatlan meghatározott (általában a megvásárolandó ingatlan - lakás, tároló, garázs stb. - területével arányos) tulajdoni hányadára lehet kérni, azonban amennyiben lehet következtetni a leendő helyrajzi számra, úgy érdemes a tulajdonjog bejegyzési rendelkezést már a szerződésben is vagylagos módon kérni, azaz érdemes kérni a vevő tulajdonjogának bejegyzését egyúttal a leendő helyrajzi szám vonatkozásában is.

A vételár szempontjából pedig fontos meghatározni, hogy a vételár bruttó, vagy nettó, külön figyelmet szentelve arra, hogy a vételárból mely rész a telekhányadvételára és több ingatlan (pl. lakás, tároló és parkolóhely) vásárlása esetén mely ingatlannak mi a vételára.

Érdemes kitérni továbbá arra, hogy az ÁFA mértékének változása esetén a vételár miként változik, vagy marad-e változatlan.

Oldalunk cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Süti tájékoztató