Az ingatlan megszerzése után a vevő visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni az adóhatóság részére, kivéve amennyiben esetleg illetékmentességben részesül. Az illeték befizetési szándékot az ún. B400 adatlapon szükséges bejelenteni, melyet mi elkészítünk és eljuttatunk az illetékes adóhivatalhoz.

Az illetéket az adóhatóság a tulajdonjog bejegyzését követően szabja ki, melynek időbeli lefutása adóhatóságonként  változó, Budapesten és Pest megyében kb. 2-6 hónapon belül kerül kiszabásra az illeték fizetési meghagyás elnevezésű határozat formájában, melynek kérhető a módosítása a kézhezvétéltől számított 15 napon belül, vagy adott esetben ugyanezen határidő alatt lehet élni vele szemben fellbbezéssel is. Az illeték a fizetési meghagyás jogerőre emlkedésétől számított 15 napon belül fizetendő be (azaz gyakorlatilag a kézhezvételtől számított 30 napon belül).

1. Az illeték mértéke

A megfizetendő illeték mértéke az ingatlan forgalmi értékének (azaz nem a vételárának) a 4%-a. Az adóhatóság általában elfogadja az ingatlannak a szerződésbe foglalt vételárát forgalmi értékként, azonban amennyiben túl nagy eltérést tapasztalnak az általuk becsült, környékbeli átlagos forgalmi értéktől, úgy helyszíni szemlét tart az ingatlanban annak értékének megállapítása céljából.

A forgalmi értéket az ingatlan terhei nem csökkentik!

 

 

2. Illetékmentességek

2.1. Közeli hozzátartozók jogügylete

Nem fizetendő illeték, amennyiben az adásvétel egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), vagy házastársak között jön létre.

2.2. Építési telek/telekrész vétele

Mentes az illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.

2.3. Újépítésű lakás vásárlása

Illetékmentes a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt.

2.4. Kapcsolt vállalkozások közötti jogügylet

Mentes az illeték alól ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)-e) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

2.5. Alapítvány, egyesület ingatlanszerzése

Az alapítvány, egyesület bármely ingatlanszerzése mentes az illeték alól, amennyiben a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

2.6. Termőföld szerzése

Illetékmentes a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától - vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától - számítva 5 évig

a) a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,
b) a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és
c) a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja;

3. Illetékkedvezmények

3.1. Csere, vagy másik lakóingatlan értékesítése 1 éven belül

Lakástulajdonok magánszemélyek közötti cseréje, valamint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző 3 éven belül, vagy azt követő 1 éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.

A 3 év, illetve 1 év elteltét az adásvételi szerződéseknek a földhivatalba való benyújtásának napjától kell számolni!

Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

 

3.3. Fiatalok első lakásszerzése

Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.

Első lakásszerzésnek minősül az ingatlan megvásárlása, amennyiben a vevőnek még nem volt másik lakóingatlanban 50%-ot meghaladó tulajdonrésze.

3.4. Ingatlanforgalmazás

Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha a vevő olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított kettő éven belül eladja

A nettó árbevétel megoszlásáról a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik. Ha az illetékkötelezettség keletkezésére az adóév hatodik hónapjának 1. napját megelőzően kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevétele előreláthatólag a fentiek szerint oszlik meg. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy a vállalkozó az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóév hatodik hónapjának 15. napjáig jelezheti ezt a körülményt az állami adóhatóság felé, amely a 4%-os és a kedvezményes 2%-os illeték különbözetének 50%-kal növelt összegét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a vagyonszerzésre a megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vállalkozó terhére pótlólag előírja.

Az ingatlanforgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó ingatlanforgalmazási célú ingatlanvásárlás esetén az ott meghatározott mértékű illetéket fizeti, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az adóév nettó árbevételének legalább 50%-a ingatlanforgalmazásból fog származni, aminek nem teljesülése esetén a fenti szankciók alkalmazandóak. 

4. Részletfizetési lehetőség

A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére - a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra - havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

Oldalunk cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Süti tájékoztató