Házassági szerződés 

-házasulók és házastársak között is-

 

Házassági szerződésének megkötését nyugodtan bízza ránk:

  • teljes körű ügyintézést vállalunk;
  • megtaláljuk Ön számára a legmegfelelőbb vagyonjogi rendszert;

Mikor érdemes házassági szerződést kötni?

  • ha szeretné előre lefektetett szabályok szerint biztosítani a vagyonát;
  • ha nem szeretné, hogy egy esetleges válás során évekig pereskednie kelljen a vagyonmegosztás iránt;
  • ha nem akarja, hogy a társa vagyonát terhelő tartozás miatt esetleg az Ön vagyonára is végrehajtás kerüljön;
  • ha szeretné jő előre bebiztosítani a családi vagyont;
  • ha jövedelme jóval nagyobb, mint a társa jövedelme, és védeni szeretné a jogos vagyoni érdekeit;

Mennyibe kerül a szerződés?

  • a kedvezményes megbízási díj: 60.000,-Ft -tól. (ÁFA mentes)

Vegye fel a kapcsolatot velünk most:

 

Dr. Kosztolányi Ádám Kristóf, ügyvéd

Mobil: +36-20/415-81-74

Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Milyen adatokra lesz majd szükség a szerződéshez?

  • a felek adatai,
  • házasságkötés (tervezett) időpontja,
  • házasságkötést megelőzően mióta éltek élettársi kapcsolatban, 
  • különvagyonba tartozó vagyontárgyak tételes felsorolása (ingatlan vagyon esetén az ingatlan címe, helyrajzi száma, értékesebb ingóságok felsorolása azonosításra alkalmas módon).
  • a közös háztartás költségeit ki és milyen arányban viselje,
  • valamely fél tartozásaiért a másik fél feleljen-e.

Gyakori kérdések:

1. Mi a házassági szerződés lényege?

A házassági szerződéssel kizárható, és felülírható, az a Ptk. által rögzített törvényes vagyonjogi rendszer, amely sok élethelyzetben nem előnyös a felek számára.  

A törvényes vagyonjogi rendszer leginkább annak a házastársnak védi az érdekét, aki nem folytat keresőtevékenységet, vagy ha folytat is, jövedelme alatta marad a másik házastárs jövedelmének. Ez a rendszer a házasfelek közötti szolidaritást tekinti vezérlő szempontnak és azt a házastársat is részelteti a vagyonszerzés eredményében, aki abban nem vett részt.

A házassági szerződéssel kizárható, hogy valamely házasfelet terhelő tartozás a másik felet is terhelje, annak akaratán és tudtán kívül! A házastársak közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. Ez a kötelezettséget nem vállalt, és esetlegesen arról nem is tudó házastársat hátrányosan érintheti például egy végrehajtási eljárás során. Ezen nem várt kötelezettség szintén kizárható házassági szerződéssel.

2. Mi történik, ha nem kötnek házassági szerződést a felek?

Fontos tudni, hogy amennyiben a felek nem kötnek házassági szerződést, úgy a házassági életközösség időtartama alatt a Ptk. szerinti törvényes vagyonjogi rendszer érvényesül, ennek lényege, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdonát képezi mindaz, amelyet a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami bármelyik házastárs különvagyonába tartozik.

Közös vagyon lesz többek között mindkét házastárs keresete, továbbá a közös vagyonból vásárolt lakás még akkor is, ha csak egyik fél nevére kerül.

Külön vagyon lesz többek között a házasság létrejöttekor már meglévő vagyontárgy és a házasság fennállása alatt örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy.

Amennyiben a felek nem kötnek házassági szerződést, úgy a tartozások is közösek lesznek, ide értve többek között a házassági életközösség ideje alatt, kizárólag az egyik fél által felvett személyi kölcsönt is!

3. Milyen vagyonmegosztási módok közül lehet választani.

A felek a házassági szerződésben szabadon rendelkeznek vagyoni viszonyaikról. A Ptk. segítségképpen, felhasználható mintaként kétféle modellt is kínál, amelyet a felek kiköthetnek a házassági szerződésükben:  a A. teljes vagyonelkülönítési rendszert és a B. közszerzeményi rendszert. A feleknek nem kötelező azonban ezek közül választania, választhatnak egy általuk kitalált rendszert, illetve a kétféle modellt akár vegyítve is alkalmazhatják.

  1. vagyonelkülönítés: ennek az a lényege, hogy a házastársak vagyoni szempontból egymástól függetlenek legyenek, egyikük vagyonszerzése se legyen hatással a másikra. Minden vagyontárgy azé, aki megszerezte, a házasfelek vagyonukat önállóan használják, azzal önállóan rendelkeznek és a tartozásokért is önállóan felelnek. A házasság megszűnése esetén nincsen osztozkodás, azonban teljes vagyonelkülönítésnél kötelező, hogy a közös háztartás költségeihez közösen járuljanak hozzá. 
  2. közszerzeményi rendszer: ennek a kikötése esetén a házastársak a házasság fennállása alatt önálló vagyonszerzők lesznek, a házasság megszűnésekor viszont - ha a házassági szerződésben eltérően nem állapodnak meg – fele-fele arányban részesednek a házasság alatt termelődött vagyonból, az adósságok és a különvagyon levonása után.

4. Mikor köthető házassági szerződés?

A házassági szerződés nem csak a házasságkötéskor köthető, az okiratot a házasság előtt és a házasság után is aláírhatják a felek, sőt élettársi jogviszonyban is köthető vagyonjogi szerződés.

 

Távazonosítás

Jogi szolgáltatásunk nyújtását távazonosítással is vállaljuk, így az időhiány, a földrajzi távolság, vagy egy esetleges betegség, stb. már nem korlátozza Önt abban, hogy jogi ügyleteit gyorsan, kényelmesen és egyszerűen intézze, akár otthonról. A távazonosítás részleteiről itt olvashat: https://fnlaw.hu/tavazonositas.html

Kik vagyunk?

Az FNLAW Ügyvédi Társulás hazai és nemzetközi ügyfélkörével, és kimagasló színvonalú jogi szolgáltatásaival a legdinamikusabban fejlődő budapesti ügyvédi irodák közé tartozik. A 9 főből álló sikerorientált és előrelátóan gondolkodó csapatunk teljes körű támogatást nyújt házassági szerződésének megkötése során.


Vegye fel a kapcsolatot velünk most:

 

Dr. Kosztolányi Ádám Kristóf, ügyvéd

Mobil: +36-20/415-81-74

Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Oldalunk cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Süti tájékoztató